2010. május 4., kedd

Hogyan tanítsunk gyermekünknek teremtő életkészségeket? - A Psychologies Magazine oldaláról



Az élet viszontagságaival változatos megküzdési módok segítségével vehetjük fel a harcot. Kreativitás, stabil önértékelés és az ismeretlentő való félelem leküzdése jelenti számunkra azt a túlélő készletet, ami átsegít bennünket életünk krízishelyzetein.

Walter Mischel 1970-ben végzett kísérletéből kiderül, hogyan lehet megállapítani négy esztendős gyermekünkről, milyen önkontroll és megküzdési stratégiák örököse. Ha egy négy éves kislány például türelmesen ki tud várni hosszabb időt anélkül, hogy megenné a felkínált csábítóan hívogató édességet, jutalmul dupla adagot ehet meg.


Walter Mischel arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált gyerekek kétharmada ellen tudott állni a kísértésnek, illetve a 12-14 éves kora között elvégzett hatásvizsgálatok alapján, ezek a gyerekek kevésbé hajlamosak dühkitörésekre, társas készségeiket tekintve ügyesebbek és érzelmi intelligencia tekintetében is magasabb szintet mutatnak. Az ellenállók változatos megküzdési stratégiákat használtak, mint például eltakarták a szemüket, énekelni kezdtek vagy aludni mentek.

A megküzdési stratégiák mindenki számára elsajátíthatóak, a szülők pedig kiemelt szerepet élveznek a helyes minták közvetítése szempontjából. Az első lépés az ehhez vezető úton, ha segítünk gyermekünknek megérteni és rendszerezni érzelmeit. A hangulati és indulati élet szabályozásában óriási szerepet játszik az a képesség, hogy differenciálni tudjuk saját érzelmeinket. Lisa Feldman Barrett a Bostoni Egyetem pszichológia professzora is ezt támasztja alá kutatásaiban. Egészen korai életkorban el lehet kezdeni a gyerekekkel játékosan felfedezni az érzelmek és azok kifejezésének összetett világát. Magazinokból vett képekkel is gyakorolhatjuk az érzelmek azonosítását gyermekünkkel.

Az is fontos hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére, hogy szülei miként birkóznak meg saját érzelmi-indulati életükkel. A melegséget és ragaszkodást szabadon kifejezni tudó szülők például olyan gyermekeket tudnak nevelni, akik szabadon képesek kifejezni érzéseiket.

Az is fontos mintát jelent, ahogyan a felnőttek negatív érzelmeikkel megbirkóznak. Elfogadó, ítéletektől mentes légkörben érzelmileg stabil, a negatív hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb gyermeket nevelhetünk. A kritikus, rossz légkörben nevelkedő gyerekek saját kortársaikkal szemben is sokkal több bántással élnek.

Tegyük nyilvánvalóvá gyermekünk számára, hogy nincsenek elfogadhatatlan érzések, csak elfogadhatatlan tettek. Az érzések, amiket sokszor igyekszünk elfojtani sokkal több baj forrását jelenthetik.

Ne tartson attól, hogy kárt okoz gyermekének, ha teret enged családi veszekedéseknek. Ez mindaddig nem jelent problémát, amíg a konfliktus megoldásának is szemtanúja lehet a gyermek. A problémamegoldó szemlélet fontos minta a gyermek számára is, amikor a heves csaták közepette azt láthatja, hogy a felnőttek tudnak közös megegyezésre jutni, pozitív érzéseket is képesek közvetíteni egymás felé, illetve megtehetik, hogy szabadon megélik a dühüket. Ez gyermekünk társas készségeire fejlesztő hatással bír.

Az empátia tréning segít abban, hogy saját antiszociális érzéseink felett könnyebben uralmat találjunk. Ez többet ér, mint a helyes vagy helytelen viselkedés büntetése, illetve jutalmazása. Hogy tehetjük meg mindezt? Első kézből adjunk mintát arra, hogyan gyakorolhatunk empátiát kapcsolatainkban. Találjunk egy csendes órát, amikor aktív figyelemmel meghallgatjuk gyermekünket. A gyerekek ezt a készég-repertoárt elviszik magukkal felnőttkorukba is.

Kérdés az olvasóhoz


Milyen életkészségeimet tudom átadni gyermekemnek?


Lélekportál


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése